Felhasználói név Jelszó


























Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Felsõtárkányi Erdei Vasút
Cím: 3324 Felsőtárkány, Fõ út 282.Telefon: 0630-456-6265,0636-343-210
Gps: 47.9767368 , 20.4218608

Bemutatkozás

Története: Felsõtárkány a Bükk-hegység kapujában, a Tárkányi-medencében, Egertõl mindössze 12 km-re fekszik. A település elsõ írásos említése 1261-bõl való, Oltarkan illetve Feltarkan néven. A név bolgár eredetû jelentése körülbelül: alkirály. A település kezdetben két részbõl állt, Alsó- és Felsõtárkányból. 1330-5 között az akkori Felsõtárkányban épített kolostorba karthauzi szerzetesek költöztek. Az elõzõ mondatban szereplõ ’akkori’ szóra magyarázat, hogy 1526-ban Felsõtárkányt a törökök elpusztították, amely többé soha nem népesült be. Bár 1552-ben Alsótárkányt is elpusztították, de ez a település 1577-tõl újranépesült. 1634-tõl az egyház tulajdonába került a falu és ez az állapot 1940-es évekig fenn is állt. 1694-ben változott meg a neve Felsõtárkányra, 1750 körül épült a Fourcontrasi kastély, amelynek mára csak a romjai maradtak fenn. A falu és környéke igazi kirándulók paradicsoma. Amit a kisvasúton kívül, a rendkívül sok természeti ’kincs’ is garantál. Mindenki figyelmébe ajánlom, a két idõszaki forrást a Vöröskõ- és az Imókõ-forrást. Mivel idõszaki ezért nem árt megtervezni, az indulás idõpontját. Felsõtárkány külterületének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. További látnivalókról kicsit lejjebb. A vasút története 1915-re nyúlik vissza, ekkor létesíttette az elsõ vonalat az egri érsekség (Felsõtárkány-Kisnádas-Petres). Kezdetben természetesen lóvontatást alkalmaztak, és csak közelítõ szerepet játszott, hiszen a fát szekérrel fuvarozták a nagy vasúthoz. 1920-21-ben a fakitermelés jogát az Egri Érseki Uradalomtól a Kromberger Mátyás és Társai Rt. vásárolta meg. Késõbb a részvénytársaság egyesült az Egri Erdõ- és Faipari Rt-vel (1922). Hamarosan megépült az Esztáz-kõi szakasz, melyhez késõbb csatlakozott az Egeres-völgy – Vöröskõ-völgyi vonal is. A gazdaságosabbá tételhez nagyban hozzájárult, hogy elõször megépítették a Kisnádas - Felnémet szakaszt, majd a Felnémet - Faraktár közötti szakaszt. Megépült a falut elkerülõ Kisnádas – Mészégetõ közötti szakasz is. Ekkoriban a kisvasút évi 9-12 ezer köbméter fát szállított és legnagyobb megrendelõje, a szintén az Egri Erdõ- és Faipari Rt. tulajdonában lévõ hordógyár volt. A fõ vonalakon hamarosan bevezették a gõzvontatást, míg a kisebb szárnyakon a lóvontatás maradt a domináns. 1933-ban a vasút visszakerült korábbi tulajdonosához, az érsekséghez. Ekkoriban kezdett csökkeni a fakitermelés. de ezt ellensúlyozta a kõ, a mész és a faszén szállítása. Ennek bizonyítéka, hogy 1938-ig megépült a Berva-völgyi kõbányához vezetõ szárny és 1942-re elkészült az utolsó „fakitermelõ” vonal a Mellér-völgy szárny. 1945-tõl a kisvasút állami tulajdonba került és a fakitermelés tovább csökkent. Ennek következtében a majd 46 kilométeres vonalat elkezdték lebontani. Legelõször az Eger-Felnémet szakaszra került sor. 1949-50-ben az egri finomszerelvény gyár építkezéséhez a Felnémeti nagyvasúttól ideiglenesen vágányokat fektettek le, és az építõanyag jelentõs részét kisvasúttal szállították a területre. Ekkoriban a legkihasználtabb vonal a Berva-völgyi szakasz volt, melyen nap 5-600 tonna követ szállítottak naponta. Személyszállítással a kisvasút 1953-ban kezdett el foglalkozni, ekkor is csak a munkásokat szállították Felsõtárkányból. Késõbb ez a funkció egyre jobban kibõvült és 1957-ben elindul a közforgalom a kisvasúton. Kezdetben csak a piaci napokon, késõbb menetrendszerint közlekedtek a vonatok. A személyszállítás már ekkortól ráfizetésese volt, de a teherfuvarozás pótolta a veszteségeket. Az utasok ekkor a Stimec-házig, majd a Berva kõbányáig utazhattak a kisvasúton. 1955-ben a teherszállítás meghaladta az egymillió tonnakilométert. Ekkoriban azonban vita támadt az Erdõgazdaság és a bánya között a fuvardíjban aminek szomorú következménye lett, hogy a Ásványbánya Vállalat 1963-tól kötélpályát helyezett üzembe (ma a Miskolcra bevezetõ pesti út fölött lehet néha látni mûködés közben ilyet), ezzel a kisvasút elesett legnagyobb megrendelõjétõl, csak átmeneti segélyt jelentett 1969-ben, a Várhegyen lévõ kõbánya, ahová külön vonalat vezettek. Ezzel egyidõben egyre több kisebb vonalat szedtek fel, ezeket (többek között a pálya rossz állapotára hivatkozva) követték a „nagyok”: a Mellér-völgyi (1969), majd a Barát-réti (1974), majd kicsi késõbb az Egeres-völgy – Petres vonal (1980). 1985-ben megszûnt a vasúton a kõszállítás, és a személyszállítás még mindig képtelen volt eltartani a vasutat, melyet már fel kellett volna újítani stb. Végül ugyanebben az évben a Finomszerelvénygyár felmondta a munkásszállítást. A gyakori sínlopások miatt a használható 20 km-es szakaszból 18 km-t kénytelen voltak felszedni… Jelenleg a Felsõtárkány - Stimec-ház közötti 5 kilométeren lehet utazni a kisvasúton.






Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink